Néhány egyszerű mozdulat is megóvja az internetezőt
- - 2005 február - -
2004 nyarán több írásban is foglalkoztunk az internetezés veszélyeivel.
A Függőben című interjúnkban Dr. Fábián Zsolt pszichiáter
elmondta, hogy mikor lsz problémás a túl sok netezés, míg egy héttel később Dr. Riesz Tamás belgyógyász professzor
egyetemi tanár üzent azoknak, akik állandóan a gép előtt ülnek, mégpedig azt, hogy
Tűnés innen hominus computericus!.
Ezúttal Dr. Mihály Enikő foglalkozás-egészségügyi szakorvos figyelmeztet minket azokra a veszélyekre,
amelyekről a kollégák ugyan nem beszéltek, jelentőségük mégsem elhanyagolható.
| 
Dr. Mihály Enikő szakorvos |
- Akik naponta négy-öt órát, vagy ennél is többet töltenek a monitor előtt, azok előbb-utóbb számolhatnak
az életmódjukból adódó egészségügyi problémákkal. Ezek először szédülés, fejfájás és alvási nehézségek
formájában jelentkeznek, ám később kialakulhat a magas vérnyomás, ami már gyógyszeres beavatkozást
igényel.
- Hogy kerülnek a mozgásszervi bajok a munkahelyi toplistára?
Aki a billentyűzetet és az egeret megfelelő kéztámasz nélkül használja, könnyen kaphat ínhüvelygyulladást,
ami lassan gyógyuló és nagyon fájdalmas betegség, extrémebb esetekben kizárólag gipszeléssel kezelhető,
viszont ha kialakul, akkor biztos, hogy hónapokra el lehet búcsúzni a számítógéptől.
Nagyon fontos a szék, az asztal és a monitor helyes beállítása is, ugyanis a rossz elhelyezkedés következtében
kialakuló "kényszertartás" izomfájdalmakat, hátfájást, de gerincferdülést és visszerességet is okoz.
- Ez nem kifejezetten az állómunkával együttjáró betegség?
Az visszerek nem csak álló helyzetben dolgoznak a gravitáció ellen, hiszen a vért az alsó végtagokból mindenképp fel kell
juttatniuk a szívhez. Ebben segítenek a vénabillentyűk és az erekhez közeli izmok is, már ha a lábak gazdája
egyáltalán megmozdul. Ha félórákon keresztül a képernyőre mered és csak az ujjait mozgatja, akkor az egész
munka az érfalakra marad, amik a billenytűkkel együtt előbb-utóbb elfáradnak. Pangó vér képződik, a vérplazma az érfalon áthaladva a környező szövetekbe kerül, amit úgy veszünk észre, hogy megdagad a bokánk és a lábszárunk és a visszerek is jól láthatóan kitágulnak.
A romló vérellátás következtében később elszíneződik a bőr és egy egészen kicsi sérülés is elegendő ahhoz, hogy lábszárfekély alakuljon ki.
A pangó vér ráadásul könnyen megalvad, az úgynevezett "alakos elemek" összecsapódnak és kialakul egy vérrög,
ami ha elszabadul az ér faláról, máshol embóliát okoz, vagyis elzárja a vér útját. Ha ez az agyban, a szívkoszorú-
érben, vagy a tüdőben történik, akár azonnali halálozás is lehet a következménye.
- Hallgatni is rossz!
Igen, de amíg valaki hónapokon, éveken keresztül a munkaidejének nagy részét mozdulatlanul ülve tölti és
tünetmentes, addig nem is gondol arra, hogy ez a veszély őt is fenyegeti. Ma már rendelet írja elő, hogy
a számítógépen dolgozó embereknek óránként 10 perc szünetet kell tartaniuk, ami azt jelenti, hogy ilyenkor
fel kell állni az asztaltól, meg kell mozgatni a lábakat, a dereket, a karokat és szemeket.
- Szemtorna? Hogyan?
A képernyő előtt a szem ugyanarra a távolságra fókuszál. A szünetben nagyon pihentető, ha megjáratjuk a tekintetünket
is gyorsan egymásután változtatva közelre és távolra nézünk, továbbá letakarjuk az egyik szemünket és másikkal
csináljuk ugyanezt, aztán fordítva és lehetőleg többször is.
Kétévenként kötelező a szemvizsgálat és ugyancsak a munkaegészségügyi jogszabályok alapján látásromlás esetén a munkáltató a képernyős munkakörben dolgozók szemüveg költségeihez hozzájárul. Előírták ugyanakkor a munkahelyek ergonómiai szempontok szerinti kialakítását, tehát kötelező a készülékekbe épített szűrők, a megfelelő székek, a kézitámasz használata, a monitorok helyes beállítása.
- Mi a tapasztalat, ki mennyire veszi komolyan ezeket a szabályokat?
Az általam ismert nagyobb cégeknél betartják és betartatják az összes előírást, ám a kisebb cégeknél nem törődik
ezzel szinte senki. Amikor orvoshoz fordulnak, akkor már késő, ugyanis sokkal egyszerűbb megelőzni a bajt,
mint utána kezelni a kialalult betegséget.
Ahol nem ellenőrzik a dolgozókat, ott bizony gyakran ottfelejtik magukat az emberek a képernyők előtt és
a kötelező szünetet is számítógépes játékokkkal, meg internetes cseteléssel töltik, pedig pont az lenne
a lényeg, hogy ne a monitorra nézzenek és ne ugyanabban a testhelyzetben üljenek ugyanazon a széken, ahol
egész nap.
- Célszerű akkor odatenni egy vekkert, ami figyelmeztet, hogy tűnés innen?
Ha másképp nem megy, akkor igen. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy aki napközben a számítógép előtt ül, az
otthon, a szabaidejében is vigyázzon az egészségére. Otthon a legtöbben a tévé elé rogynak le kipihenni
a napi fáradalmakat. Ilyenkor a lábakat mindenképpen fel kell polcolni, tehát a fotel elé a székre
kispárna és arra menjen a láb, hogy ne romoljon tovább az érfalak állapota.
A hölgyek lehetőleg kerüljék a combfix, illetve a térdfix használatát, mert ezek is akadályozzák a vérkeringést
és elősegítik az érfalak megereszkedését. Nagyon hasznos az értorna, a lábak váltott hideg-meleg vízzel történő zuhanyozása.
- Mit mond a szakorvos a munkahelyi masszázsokról, például az egyre divatosabb székmasszázsról?
Igen, ez az, amikor a masszőr egy speciális székkel végigjárja az irodákat és 5-10 perc alatt átdolgozza a
a hát, a váll és a felkar izomzatát. Feltétlenül hasznos, segít az ülőmunka következtében kialakuló
mozgásszervi és érbetegségek megelőzésében, de önmagában az sem elegendő.
- Mit tegyen akkor az, aki nem akar visszereket, trombózist, fejfájást és gerincferdülést?
Álljon fel és tegyen néhány lépést és mozgassa meg a végtagjait most!
Fontos ezen kívül egy kis szisztematikus mozgás, tehát valami speciális torna, kocogás, lépcsőzés, esetleg
rendszeres úszás. A túlsúly amúgyis hajlamosító tényező, aki néhány fölösleges kilót cipel, annak jobban
árt az egész napos üldögélés.
szólj hozzá!
Szeretne a jólértesültek közé tartozni?
Akkor iratkozzon fel díjmentes hírlevelünkre, hogy idõben megtudjon mindent, amit kell.
|
|
