Prostituáltak õrizetlen titkai
- - 2004 szeptember 25. - -
"Az asszony lefékezett egy József körúti butik elõtt, én meg továbbléptem, mert a következõ bolt kirakata
jobban érdekelt. Akkor szólított meg egy cigány csaj, akit néhányszor már elvittem a kocsisorról, utoljára
elõzõ este. A franc tudja, hogy került oda, talán valamelyik kapualjból, mosolygott és csak annyit kérdezett
tõlem, hogy hogy vagyok, de ez a barátságos gesztus a házasságomba került.
Mondtam neki hogy most nagyon nem jó és tûnjön el, amit meg is tett, de az asszony mindent észrevesz, megkérdezte,
ki ez a rimpidli, én meg valami nagyon idétlen makogásba kezdhettem, mert a következõ kérdése az volt, hogy mióta
kurvázok. A következõ hétfõn már be is adta a válókeresetet."
(részlet egy újságcikkbõl)
Szerepelhetnének itt olyan történetek is, amikor a kocsisoron keringõ autó rendszáma alapján józsefvárosi
alakok - ki tudja hogyan - megtaláltak és zsarolni kezdtek "becsületes családapákat", akik meg-megjelentek a
fizetõs örömök fogyasztói táborában, vagy amikor házhozjáró hölgyek "hozzátartozói" kezdték ugyanezt különösebb
adatvédelmi problémák nélkül, hiszen a jómódú, szemmel láthatóan szalma státusú kuncsaft neve és címe adott volt.
Ezekkel majd akkor foglalkozunk, amikor a szexipar köré szervezõdõ bûnözés lesz a téma, most egyelõre maradunk
az olyan mindennapos történeteknél, amelyek látszólag rendben lezajlanak.
Valamennyi prostituált pontosan tudja, hogy a diszkréció az üzletmenet elsõ számú tényezõje, az ügyfél személyének,
illetve szexuális szokásainak titokban maradása talán még a pillangó külalakjánál is fontosabb. Ugyanakkor számtalan
olyan esetet ismerünk, amikor a szolgáltató tudta, hogy a megélhetése múlhat a kifecsegett sztorikon, mégsem volt
képes tartani a száját.
Álldogált valamikor az Illés utca végén egy alacsony, formás szõke lepke, akit Néma Katának hívott a szakma.
Hiába nézett ki jobban az átlagnál, az urak nem túl gyakran vitték el, mert a lány az alkun kívül egyetlen szót
sem szólt a kuncsafthoz, ha kérdezték, két barátságtalan szóval válaszolt és végighallgatta az utat a
szolgáltatás helyszínéig, majd vissza.
Arra nem is gondolt talán senki, milyen nagy kincs ez a hallgatás azokkal a lepcsesszájú lányokkal szemben,
akik az autóba ülve kapásból felsorolták, hogy eddig ki vitte el õket, kinek a nadrágjában nyúlkáltak és kinek mekkora van.
Az elszórakoztatott vendégek többsége nem tudja, hogy a következõ menet elõtt õ lesz a csacsogás tárgya.
Az utcai harc az elmúlt évek során jelentõsen átalakult, a lányok gyorsan cserélõdnek, olykor nem is látnak a narkótól,
a kamionos-teherautós ügyfeleket pedig kifizetõdõbb kirabolni, mint kifecsegni.
Nagyon más a helyzet a bérelt lakásokban mûködõ örömtanyákon.
Az itt szolgáltató hölgyek között akad olyan, aki
tegnap még az országút mentén ácsorgott, de vannak a luxuskurva szintjét közelítõ hõgyek is.
Jó lenne azt gondolni, hogy a szolgáltatás ára és a diszkréció között van valami összefüggés, de sajnos a fórumainkban
- illetve zárt levelezõlistákon - olvasható hírek ezt nagyon is cáfolják.
A "diszkrét környezet" a hirdetések közhelyszámba menõ kitétele, ám a lányok ezalatt elsõsorban azt értik, hogy a
pásztorórára érkezõ úriembernek nem a gangon unatkozó vénasszonyok kíváncsi tekinteteinek kereszttüzében kell
a szolgáltatás helyszínét megközelítenie, illetve jobb esetben a tett színhelyén csak a hõggyel találkozik,
családtagokkal, menedzserekkel, kolléganõkkel és más vendégekkel nem.
A diszkrét környezetnek pedig elengedhetetlen része lenne egy olyan szexiparos, aki nem adja tovább, hogy ki járt nála,
és nem mesél történeteket sem a többi vendégnek, sem a kolléganõknek arról, hogy Béla cukorbeteg és ezért
nagyon nehezen megy el, Lajos pedig csak akkor szökken szárba, ha közben szovjet katonaindulók szólnak a
magnóból.
Éretlen emberek jól szórakoznak az ilyen sztorik hallatán, ám úgy gondoljuk, jobbérzésû embereket taszít a túl
intim titkok nyilvánosságra kerülése.
A napokban írtunk a szexuális szolgáltatók fórumán bekövetkezett változásokról
Befellegzett az erotikus beszámolók bizniszének, illetve
Honnan került elõ ennyi idióta? címmel.
Ezek a fórumok még megérnének néhány misét - tervezzük is a téma további boncolgatását -
viszont ami feltétlenül ide kívánkozik: kifejezetten rontotta a korábban sem túlságosan emelkedett
színvonalat a szolgáltató hölgyek megjelenése.
Közöttük volt, aki csupán tájékozódott és akkor sem szólalt meg, ha éppen õt érte valami durva rágalom,
néhányan a két vendég közötti üresjáratot csapták agyon egy kis ártalmatlan fórumozással, ám a kék
mezõben olvasható történetnek - úgy gondoljuk - vesztese a szerzõ, mert ugyan ki bízná rá szexuális életének
féltett titkait, ha azok késõbb megjelennek a világhálón, vesztese a makktárs, mert ebben a virtuális közösségben
sokan személyesen is ismerik és vesztese az egész fórum, mert aki kifejezetten csak arra kíváncsi, hogy
melyik lányt szabad felkeresni és melyiket nem, egy ilyen személyes jellegû, hálószobatitkokat kiteregetõ írás
olvastán talán menekülõre fogja a dolgot. El a fórumról és minél messzebb az ilyen hõgytõl!
Ugyanott jelent meg egy makktársi beszámolóban a következõ mondat:
"állítólag a lista nagyhatalmú szerkesztõje is tiszteletét tette nála...".
A fórumozók ezek után persze azon kezdtek
csámcsogni, hogy vajon tényleg volt-e a szerkesztõ az adott hölgynél, ám nem volt közöttük olyan, akinek a
kicsike esetleges indiszkréciója szúrt volna szemet. Ha ugyanis az állítása valótlan, akkor vagy téved,
vagy hazudik. Ha valós, akkor kidumálja a vendégeit.
Bármelyik variáció is igaz, a hölgy mint szolgáltató messze nem felel meg az általános
elvárásoknak, tehát hosszútávon nem piacképes. (már nincs is a szolgáltatók között)
Egy valamikor nagyon népszerû kéjhölgy kalandos pályájában szerepelt
egy példaértékû eset, amiben majdnemhogy 100%-os diszkrécióról tett tanúbizonyságot.
Volt valamikor egy sok résztvevõvel mûködõ, zártkörû levelezõ-lista, amin urak cserélték ki az
örömlányoknál szerzett tapasztalataikat. Ennek a listának a megálmodója törzsvendég volt az említett hölgynél,
késõbb a lányainál, cserébe a hölgy is természetesen titokban tagja lehetett a listának.
Egy szép napon hõsünk épp a kedvenc kupijában egy ifjabb hölggyel örömködött, amikor a mûszere akció közben
megadta magát. Partnere - rutinos hetéra lévén - azonnal más módon akarta folytatni és befejezni
az akciót, ám az úr hatalmas cirkuszt rendezett, mindennek lehordta és úgy megalázta a neki lelkesen szolgáltató
kislányt, hogy az sírógörcsöt kapott. A fõnökasszony erre szépen megkérte a lovagias úriembert,
hogy a jövõben tartózkodjon a mûintézménye látogatásától.
| |
(részletek egy internetes prostifórumból)
egy hõgy egy makktársról:
Azok közé tartozom, aki "testközelbõl" ismeri Bélus szexualitását és habitusát is, ezért nem feltételezném, hogy
a "hölgyek látogatására" írta:-)))
[...] Bélus a sajnálatos betegsége után azt mondta, nemsokára csak egy-két lányhoz fog járni....
ugyanezen hõgy Bélusnak ugyanott:
Tavaly nyáron, amikor egy enyhén szólva megalázó helyzetbe hoztál, a saját kedvenc éttermemben, Te, aki a megbecsülést,
nõpártiságodat hírdeted, meghívsz, mint "barátot", és ezekután leülsz a nagyasszony mellé, taperolod, csókolózol vele, miközben
meghívtad a "barátodat" /mert ugye, akkor így neveztél/ egy baráti ebédre???? Akkor ott, sajnálom, hogy nem álltam fel,
és jöttem el, de nagyon rezgett a léc, (gondolom, érezhetõ volt, amikor kimentem egy idõre,) hogy az asztalt rádborítsam... pusztán, barátságból.
Magunk között szólva, nagy paraszt módon viselkedtél, ami érdekes módon csak késõbb
tudatosodott bennem teljesen, hiszen ilyen
helyzetet még senkivel nem éltem meg az életemben. ... Ez a kis bevezetõ, csak magyarázat,
a késõbbiekhez, amikor felhívtalak, és közöltem
veled, hogy nem kell engem többet meglátogatni, (bár akkor még a fejben csak az fogalmazódott meg,
hogy az ágyamban nem látlak többet szívesen),
mire Te közölted, akkor semmilyen kapcsolatba nem kívánsz maradni velem, és mint utólag már be is
igazolódott, beszélõ viszonyba sem voltunk
nagyon... /Na hogy is van ez? Van egy BARÁTOD, akit a nagybeteg ágyadból, felhívsz, miután éppen
megúszod az életedet, akit megalázol egy
kurva miatt, vagy voltam én a kurva, aki örülhet, hogy végre meghívtad egy ingyen ebédre?/ Mondhatnánk
azt, most hálátlan vagyok, hiszen tõled
származtak az elsõ, "sikereket" hozó beszámolók. De a valóság az, hogy mint tudjuk, kiprovokáltam
belõled, mert akkor látható volt, még az olyan
laikus számára is, mint én, hogy te "jópénzt hozol a konyhára"..:-) De ezt te is tudtad, megbeszéltük. Persze,
a kapcsolatunk, hamar átalakult,
(én ezt hittem) nagyon mély barátsággá. Igaz, akkor már Kati-viszonyodat már felrugtad. Bár ha jól emlékszem,
nem a Kati volt az elsõ,
akire megsértõdtél... szokásod...
a neveket természetesen megváltoztattuk |
|
Válaszul az úr többéves hadjáratot indított szegény hölgy ellen, aminek keretében lejárató beszámolók
garmadáját írta a prostifórumokra, ugyanitt a hölgy nevében makktársakat pocskondiázott,
a ház nevében kedvezményes karácsonyi akciót hirdetett, illetve trágár hirdetéseket adott fel a hölgy privát telefonszámával.
A hölgy pedig szó nélkül tûrte az alattomos kampányt, pontosan tudta, hogy ki csinálja ezt vele, de nem tett
semmit. Ismerõsei unszolták, hogy legalább az illetõ nickjét írja ki egy válaszközleményben, de õ azt mondta,
hogy ez az õ területének a selejtje, és nem tudna tükörbe nézni, bármilyen ellenlépést tenne, ugyanis akkor
vissza kellene élnie azokkal az információkkal, amiket az õt kitartóan támadó úriemberrõl még a jóviszony idején
megtudott, azt pedig soha.
Végül álljon itt egy ugyancsak pozitív példa:
Az alig két hónapja ezen az oldalon megjelent
Ki fürdik (be) a Fortuna csajszinál? címû cikkünkben
tudósítottunk arról az esetrõl, amikor egy fürödni készülõ vendég az egyik örömtanya fürdõkádjában
egy jókora hallal találkozott.
Az illetékes közleményben
reagált a cikkünkre, ám annak az úriembernek a személyérõl, aki lejárató szándékkal vitte nekik a halat,
- bár pontosan tudták, ki az illetõ - egyetlen szót sem ejtettek.
Mert vannak - ha nem is túl sokan - akiknek fontos a diszkréció.
szólj hozzá!
|
